|
|
|
| (#20) BolondPierrot válasza bencsik (#18) üzenetére | Válasz | 2009-03-16 14:08 |
| Kedves Piroska! Igen, köszönöm szépen. Folyamatosan keresem a köteteket, ld. részben csökkent is már a listám... de sohasem lehet tudni, mi hol és mikor bukkan fel... |
|
| (#19) BolondPierrot | Válasz | 2009-03-16 14:07 |
| Keresem az alábbi köteteket megvételre: Krasznahorkai László: Théseus-általános Szilágyi Gábor: Elemi képtan elemei Bán Róbert: A rendező munkája Erdélyi Z. Ágnes (szerk.): Családi tűzfészek Gervai András (szerk.): Szabadgyalog Komár Erzsi (szerk.): Kárhozat Kovács Ferenc: A filmelemzés néhány kérdéséről Bölcs István: Kézikönyv a filmesztétikai ismeretek tanításához IV. kötet Filmspirál 1, 21. számai Filmkultúra 25. (1964/július-augusztus) Filmtudományi Szemle számos példánya! és minden olyan filmművészettel kapcsolatos kötet érdekel, ami még nincsen meg... almodozok@citromail.hu / (30) 278-51-03 |
|
| (#18) bencsik válasza BolondPierrot (#17) üzenetére | Válasz | 2008-09-12 14:59 |
| Kedves BolondPierrot, utánanéztünk a könyveknek. Folyóiratokkal viszont eleve nem foglalkozunk, a keresett könyveket pedig antikváriumokban lenne érdemes kutatni (bár ezt már nyilván megtette). Sok sikert a könyvtaláláshoz mindenesetre. Üdv: Piroska |
|
| (#17) BolondPierrot | Válasz | 2008-08-15 12:04 |
| Keresem az alábbi köteteket megvételre: Szilágyi Gábor: Elemi képtan elemei A híradó- és dokumentumfilm problémái Bán Róbert: A rendező munkája Karcsai Kulcsár: Fesztiválok, kritikák Jensen: Tarr Béla Erdélyi Z. Ágnes (szerk.): Családi tűzfészek Gervai András (szerk.): Szabadgyalog Komár Erzsi (szerk.): Kárhozat Kovács Ferenc: A filmelemzés néhány kérdéséről Bölcs István: Kézikönyv a filmesztétikai ismeretek tanításához III-IV. kötet Bölcs István: Filmesztétikai olvasókönyv és módszertani útmutató I-II. és IV. kötet Filmspirál 1, 8-9, 21-22. számai Filmkultúra 25. (1964/július-augusztus) Filmtudományi Szemle számos példánya! és minden olyan filmművészettel kapcsolatos kötet érdekel, ami még nincsen meg... almodozok@citromail.hu / (30) 278-51-03 |
|
| (#16) Csacsa válasza bencsik (#14) üzenetére | Válasz | 2008-06-20 17:05 |
| Nagyon köszönöm Piros | |
| (#15) bencsik válasza hadakutja (#11) üzenetére | Válasz | 2008-06-18 11:47 |
| Kedves hadakutja! Bertényi Ivántól az említett könyv nem, de ez megvan a LiLLin: http://www.lilli.hu/shop/product/12003/a-tizennegyedik-szazad-to rtene.html A Csomor könyvet talán antikváriumból érdemes beszerezni, elég nehezen hozzáférhető. Üdv: Piros |
|
| (#14) bencsik válasza Csacsa (#13) üzenetére | Válasz | 2008-06-18 11:42 |
| Kedves Csacsa! A keresett könyv szerzője Kiss József László, jelenleg nálunk sajnos nem kapható, talán antikváriumokban érdemes szétnézni. Üdv: Piros |
|
| (#13) Csacsa | Válasz | 2008-06-10 13:48 |
| Évek óta keresek egy könyvet. Sajnos a szerző nevére nem emlékszem csak a címére: Parancsolsz egy kézigránátot? | |
| (#12) hadakutja | Válasz | 2008-04-24 13:42 |
| Előző üzenetemből lemaradt, de ugyanígy kíváncsi lennék Csomor Lajos: Őfelsége, a Magyar SZent Korona című kiadványra is. | |
| (#11) hadakutja | Válasz | 2008-04-24 13:40 |
| Szeretném megkérdezni, hogy van-e esély beszerezni Bertényi Iván: A Magyar Szent Korona című könyvét? | |
| (#10) Kaldy válasza szilagyi (#9) üzenetére | Válasz | 2008-03-25 12:19 |
| A videók szerzői jogvédettek. A neten levő részletek a nyilvános
előadásokon kerültek felvételre. Amikorra a jogi kérdések tisztázódnak, akkor várható egy DVD kiadása. |
|
| (#9) szilagyi | Válasz | 2008-03-04 11:11 |
A Teller Edéröl készült videókat honnan lehetne beszerezni, mert nem
tölthetök le. Kérek választ az email cimemre.  |
|
| (#8) Kaldy válasza Attila (#7) üzenetére | Válasz | 2008-02-03 21:09 |
| A pontos időpont nem ismert. A jogi kérdések mindig több időt igényelnek, mint a tényleges munka. | |
| (#7) Attila válasza Kaldy (#6) üzenetére | Válasz | 2008-01-30 23:20 |
| Igen, köszönöm. Mikor várható a DVD kiadása? |
|
| (#6) Kaldy válasza Attila (#5) üzenetére | Válasz | 2008-01-30 22:15 |
| A videókból DVD készül, nem szeretnénk ha a videók letöltésre
kerülnének. Megnézhetőek maradnak azonban. A DVD minősége persze jobb
lesz, mint ez. Jó így? |
|
| (#5) Attila | Válasz | 2008-01-30 21:46 |
| Üdv! Azt szeretném kérdezni, hogy a Teller Edével készült videókat hogyan tölthetném le? <ati> |
|
| (#4) Kaldy | Válasz | 2008-01-24 00:27 |
| Keresem: Dr. Urton: Az inka khipu jelei c könyvét. Tudomásunk van arról, hogy egy gyarmati kormányzó rendelkezett egy khipu készítővel, aki olvasta a csomókat, és azok tartalmát lemásolta spanyolul is. Ha rátalálnának erre a kétnyelvű khipura, megkezdődhetne a csomóírás megfejtése. Mint arról már sokan beszámoltak, a fonalakon függőlegesen elhelyezett csomók szolgáltak összeírásoknál és könyvelésnél az információ tárolására, mintha azok egy textilből készített abakusz golyói lettek volna. Az a néhány elmélet, amelyek a 450-600 megmaradt khipu vizsgálatának eredményére támaszkodik, a mellett kardoskodik, hogy ezekben a textil csomókban nemcsak számok fedezhetőek fel, hanem az írás korai formája is. Az írás bináris, a számítógépnél használt byte-hoz képest azzal a különbséggel, hogy az inkák nem 8 bites, hanem 7 bites egységeit alkalmazták a 0-nak és az 1-esnek. Ezek a számsorok megfelelhettek neveknek, személyeknek vagy egyéb tevékenységnek. A szövésmód és a szín által kínált variációk a szerző szerint meghaladta az 1500-at. Csak összehasonlításképpen, a sumérok ékírása 1500 jelet ismert, az egyiptomi hieroglifák száma pedig 800 volt. http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=671&page=1 lásd: |
|
| (#3) Kaldy | Válasz | 2008-01-24 00:09 |
| Ismer Valaki könyvet a témában? A chachapoya indiánok városa: Kuelap. Régész Julio Rodriguez. Több, mint 100 éve ismert, feltárása 2008-ban. A chachapoya indiánok szerették a holtakat a közelükben tudni, ezért temették őket a falak közé, a házak padlója alá, vagy díszes szarkofágokba. Jártasak voltak a mumifikálásban is: egy évtizeddel ezelőtt több mint 200 kitűnő állapotban megmaradt múmiát találtak a "Kondorkeselyűk lagúnája" nevű szent tó fölötti sziklákban. Az egyik, a ma a Leymebamba melletti múzeumban kiállított múmia egy inka tisztségviselő lehetett, akinek fogai bőséges táplálkozásról tanúskodnak. Egy fiatal lány koponyáján található sebek emberáldozatra utalnak. Megtalálták egy puma múmiáját is, ami azt mutatja, hogy a macskaféléket tisztelet övezte. A temetkezési helyen a halottakat fedő textíliákon kívül több khiput, vagyis inka csomóírást is találtak, amelyeket az inkák használtak az adók és különféle adatok nyilvántartására. A chachapoya indiánok igyekeztek alkalmazkodni inka uraikhoz, bár valószínűleg nem kedvelték őket. Felhők harcosainak városa Huaca la Penitenciaria, azaz Börtönrom (2007) A perui Anazco-család felfedezői Keith Muscutt, a Berkeley Egyetem régésze társaságában 2008-ban egy érintetlen romvárost találtak a Rio Verde és a Rio Huabayacu közötti fennsíkon, Limától 900 kilométerre északra. A chachapoya cilivilzáció 800 és 1475 között virágzott, és ma leginkább hegytetőkön álló erődeikről - a leghíresebbek ezek közül Kuelpa és Vira Vira - ismertek (ezért kapták a felhők harcosai nevet is). Egy másik civilizációjukhoz tartozó város a Gran Saposoa. Ez a 1300 évvel ezelőtt élhette fénykorát, és 10 000 ember élhetett benne Ez a felfedezés a harmadik olyan romfeltárás, ami egy Savoy nevéhez köthető. 1964-ben Sean apja, Gene Savoy találta meg az inkák utolsó menedékét a Peru déli részén fekvő Cuzco-régióban. Gene Savoy egy évvel később részt vett az észak-perui Gran Pajaten szent városának feltárásában, és elkísérte fiát Gran Saposoa felkutatására is. Peru leghíresebb régészeti felfedezése az amerikai Hiram Bingham nevéhez fűződik, aki Cuzcohoz közel, 1911-ben bukkant rá a híres Machu Picchu romjaira. Egész Dél-Amerika legismertebb városát, Machu Picchut ma évente közel félmillió turista keresi fel. http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=16214 http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=19480 Video: Chasing mummies |
|
| (#2) Kaldy | Válasz | 2007-11-05 19:57 |
| Amit tud a könyvről írja meg, ha tudunk segítünk. | |
|
