Móczár István: Európa Atlantisza

A képes album a krétai (minószi) civilizáció történetének olvasmányos összefoglalója. Betekintést nyújt Európa első palotaépítő kultúrájának mindennapjaiba. A mű nyomozás a mítosz és a valóság határán. A kötet tartalmaz bonyolult, szakmai igényű részeket is, de élvezetes stílusával minden korosztálynak segítséget nyújthat ahhoz, hogy átlássa a Földközi-tenger nagy kultúráit. Fényképezőgéppel a kezében végig járja a Mediterráneum szigeteit, de Anatóliától Észak-Afrikáig, Máltától a Cogul barlangig érdekes felfedezéseket tesz. A tanulmány végén a szerző a magyar Alföldön szerzett régészeti tapasztalatait interpretálja. Profi történésznek is becsületére váló alapossággal megírt könyve a maga nemében mégis szenzációnak és a magyar irodalomban – sőt az Atlantiszról szóló külföldi könyvek között is – páratlannak tekinthető, az alábbiak miatt:

• Régészi pontossággal szedi csokorba annak bizonyítékait, hogy Kréta és a Kükládok szigeteinek etnikai összetétele, kultúrája és történelme nem azonos a görög szárazföldével, amint azt a magyar történelemtanítás szinte a mai napig állítja;
• Átfogó ismertetést ad a maga nemében csodálatos minószi kultúra fejlődéséről és alkotásairól;
• Tucatnyi azonosságra mutat rá a Platón által leírt sziget és a bronzkori Szantorini (Théra) között, amelyhez hasonlóval, több tucat Atlantiszról szóló könyvet elolvasva sem találkoztam;
• Fejtegetéseit több száz mesterien kidolgozott fényképpel támasztja alá, amelyek egy helyen sehol máshol nem találhatók meg.

„A krétaiak élvezték az életet”– írja Móczár István, mi pedig – a sokkal fejlettebb technikai eszközök birtokában, a mindennapi rohanásban – inkább távolodunk ettől az állapottól, mintsem közelednénk hozzá (Dr. Tóth Endre).