|
|
|
| (#6) drkrj válasza bencsik (#2) üzenetére | Válasz | 2010-01-28 17:28 |
| Kedves Bencsik József Úr! Sorai valóban elgondolkoztatóak. A méhészek többsége tudja, hogy kiszerelve sokkal jobb lenne a piacon jelen lennie, de egyenlőre a mézek többsége hordósan kerül eladásra. Azután, ahogy Ön helyesen megállapítja, eredetmegjelölés nélkül kerül felhasználásra, esetleg más mézekkel keverve. Egyféle mézminősítés már létezik Magyarországon, ez a Biokontroll által minősített és vizsgált biominősítés. Ehhez van egy szabályzat és egy minősítési rendszer. A termékeket, amennyire tudom, kiszerelve árusítják a nyugat-európai polcokon. De ennek utána kell néznem. A Magyar Természetes Méhészkedést Kutató és Minősítő Intézet (MTM-KMI) olyan minősítési rendszeren dolgozik, amely a legmagasabb igényeket is képes lenne kialakítani. A munkában számítunk gyakorlati méhész tapasztalatára is. Üdvözlettel Dr. Körmendy-Rácz János MTM-MKI |
|
| (#5) bencsik | Válasz | 2010-01-28 17:15 |
| Tíz évvel ezelőtt írtam: Ma (2000) félreismerhetetlen jelek mutatják, hogy Európa fogyasztó közönsége gyanakvással vásárol minden olyan élelmiszert, amely ismeretlen hatású alapanyagot, úgymint például genetikailag módosított (OGM) növényi, állati eredetű tömegrészt tartalmaz. Nem hiába kell Európa-szerte kötelező módon föltüntetni minden forgalomba hozott élelmiszer pontos összetételét. Ugyancsak nem hiába, az európai méhészeknek már most jegyzőkönyvet kell vezetni arról, hogy milyen gyógyszert és milyen kezelési módszert és mikor alkalmaznak az év folyamán a méhcsaládjaik betegségeinek léküzdésében. A méhatka megjelenésével családjaink egészsége egyre törékenyebb lett, minek folytán egyre több gyógyszeres kezelésre van szükség. Damokleszi kardként lóg máris a méhészek feje fölött a méz gyógyszeres szennyeződésének eshetősége. A fogyasztó gyanakvása pedig ezzel egyidőben egyre erősödik. Nincs kizárva, hogy egy váratlan napon a méheket is utoléri egy « kerge méhecske »kor, bizonyos mézről pedig kiderül, hogy a fogyasztása veszélyes. 66. NYOMONKÖVETHETŐSÉG Eljön az idő, már itt is van, amikor a fogyasztói szabályok megkövetelik a méz nyomon követhetőségét. A méhésznek rövidesen azt is fel kell mutatni, hogy hol, mikor és milyen növényterületen gyűjtenek a méhei. Az sem lehetetlen ugyanis, hogy a genetikailag módosított repcén, vagy napraforgón gyűjtött méz fogyasztása valamilyen betegséget, legalábbis az egészségre káros hatást okozzon. A termelt méz minősége, nyomon követhetősége tehát egyre szigorúbb szabályokhoz lesz kötve. Azok az előrelátó méhészek, akik már most ki tudják mutatni termékeik tökéletes tisztaságát, nyomon követhetőségét, azok behozhatatlan előnyökre tesznek szert. Ilyen irányú igyekezet máris kifizetődő, miután a termelt fogyasztási cikk megbízhatóságánál fogva, keresett áruvá válik, tehát könnyebben és nem utolsó sorban, magasabb áron értékesíthető. Az ilyen irányban folytatott erőfeszítések tehát nem hiábavalóak, legalábbis nem sorolhatók a balga, a hasztalan eljárások közé. Márpedig pontosan ilyen bölcsen jár el az a méhész, aki bele mer vágni a fogyasztó által szűrhető üveges lépesméz termelésébe. Legyünk egy kicsit előrelátóak, nézzünk valamivel messzebbre mint az orrunk hegye, nyissuk nagyra a szemünket, figyeljünk a körülöttünk mutatkozó jelekre, nézzünk szembe a jelen helyzettel, készüljünk föl a várható jövőre! |
|
| (#4) bencsik | Válasz | 2010-01-28 17:15 |
| 67. A MAGYAR MÉHÉSZEK TÖBBSZÖRÖS SZERENCSÉJÉRE Tudni érdemes, hogy a magyar akácméz kivételes ízű. Illata, a csemegeminőségén túl, más, számos és nagyon is figyelemre méltó, természetes, megbecsülendő jellegzetességgel rendelkezik. Mielőtt azok felsorolására kerülne a sor, jegyezzük meg, hogy ezek kimutatására ezidáig nem volt szükség, hiszen minden forgalomba hozott méz természetes és eleve szennyeződésmentes tiszta termék volt. Nem így a mai modern világban, a « kerge marha »kor, a genetikailag módosított növények elterjedése, az általános permetszerek alkalmazásának korában. Ma minden bizonnyal érdemes figyelembe venni minden olyan tényezőt, jellegzetességet, amely valamilyen módon is közrejátszik a méz eredetiségének, nyomon követhetőségének, tisztaságának fenntartásában, megőrzésében. A korábbi írásaimban erről a témáról már volt szó, úgy látszik azonban teljesen hatástalanul, legalábbis annak semmi nyomával nem volt szerencsém találkozni. Úgy látszik tehát, hogy az idevonatkozó értesülések, semmilyen téren, semmilyen formában ezidáig nem kerültek köztudatba, annál kevésbé alkalmazásba. Ezúttal ismét visszatérek a tárgyra, mert meggyőződésem szerint nagyon is érdemes lenne a magyar akácméz ezen figyelmen kívül hagyott jellegzetességeit, előnyeit kihasználni a nemzetközi piacon. – Az akácmézet nem érheti kívülről behordott vegyszeres szennyeződés, hiszen Magyarországon (ezt nyomatékosan aláhúznám) az akácerdőket nem szokták permetezni . – Az akácméz, más,« bio »- jellegzetességgel is rendelkezik ! Miután akácvirágai lefelé csüngenek, így még egy esetleges kémiaszeres eső sem férkőzhet nektárjához. – Az akácnak nincs szüksége (legalábbis a közeljövőben) genetikai módosításra, következtetésképpen a magyar akácméz mentes az innen származható bármilyen veszélytől. Ezen jellegzetességeket annál is inkább érdemes megjegyezni, miután azok jelentősége az utóbbi időkben alaposan megnövekedett, amely növekedésnek közel sincs vége. Ugyanakkor érdemes felhívni a magyar méhészek figyelmét arra is, hogy ezen jellegzetességek tökéletesen természetesek. Elnyerésükre valójában nincs is szükség semmiféle különleges eljárást alkalmazni. E (jó)tulajdonságok mindig is léteztek, csak éppen nem vettünk tudomást róluk, holott ma mint megannyi komoly ütőkártyák a figyelmünkön, a tudatunkon kívül, a szemünk előtt kihasználatlanul az utcán hevernek. |
|
| (#2) bencsik | Válasz | 2010-01-28 17:13 |
| MÉHÉSZETI KINCSEK HEVERNEK AZ UTCA PORÁBAN De azokért senki le nem hajol A Méhész Újságban 10 évvel ezelőtt megjelent írásom sorai ma is időszerűek. Lásd az alábbiakban. A magyar méz minőségének szavatossági helyzete tíz év alatt csak rosszabbodott. Van bőven meghamisítás. No ez az állítás nem kétséges, hiszen kivizsgálták azt külföldön, és kiabálták azt a háztetőkről ország világ előtt a TV- ben, a sajtóban nem is olyan régen. Magyarországon azóta sem alakult olyan méhészetágazati intézmény, társulat, amelynek célkitűzéseiben szerepelnének a tíz évvel ezelőtt megírt minőségvédelmi igények, ajánlatok, elgondolások. Nem hiába, ott kérem „egyenesben” mennek a dolgok. Nincs is szükség holmiféle méhész technikai intézmény alapítására se magyar, se francia módon. Lásd a www.europaimehesz.atw.hu honlapon 2010/01/19 A napokban ismét szétnéztem néhány Lyon-i kereskedelmi láncolat mézes polcain. Találhatók is ott magyar akácmézzel töltött üvegek. Azokat ma sem a magyar méhészeti ágazat és ma sem a helyszínen töltötték. Az üvegeken csak is a külföldi töltögető cég márkája látszik, de se származási, se minőségi szavatolás nem szerepel. Lehet az összekeverve akár kínai akácmézzel is. Ezért a magyar méhészek még csak nem is hőböröghetnek, hiszen nem rendelkeznek semmiféle védjeggyel! El kell ismerni, semmi haladás ezen a téren. Avagy az én „ferde” meglátásaim lennének tévesek? Valóban nincs szükség erőfeszítésekre a magyar méz minősége, régi hírnevének védelmében? Valóban így jó a magyar méhészeknek? Lyon, 2010. január joseph.bencsik@free.fr |
|
| (#1) drkrj | Válasz | 2010-01-14 14:37 |
| A minősítési rendszerben többféle kérdést fel kell tenni, és magának a
méhész társadalomnak megválaszolnia: 1. Milyen módon legyen ellenőrizve a méz 1.1. Amerikai mód: Tilos szerek ill. hatóanyagok listája adott, de konkrét adminisztrációs kényszer nincs, azt csinál a méhész, amit akar, de a minősítő szervezet szúrópróbaszerűen mintát vesz a kaptár viaszanyagából és a kaptár mézéből, ill. a polcokról. Ott szigorú ellenőrzés van mind viasz szermaradvány, mind méz beltartalom tekintetében. 1.2. Előírjuk, hogy miket, mikor szabad használni, annak adminisztrációját kérjük. Nem, vagy gyenge laborvizsgálat kapcsolódik hozzá. 2. Milyen módon legyen ellenőrizve maga technológia. 1.1. Amerikai mód: túlhevítést a méz beltartalmi méréseivel állapítja meg. 1.2. Elmondjuk, hogy mit szabad, mit nem , dokumentálunk, üzemet ellenőrizünk. 3. Hogyan legyenek a méhek tartva. 1.1. Vannak szabványok, amelyek megtiltják az anyarács használatát, mert nem természetes. 1.2. Vannak, ahol méztérre korlátoznak. 1.3. Van ahol fészekre is korlátoznak. Mi a véleményetek? |
|
|
