1953 óta jelennek meg publikációi. Eddig húsz kötete látott napvilágot. Az első önálló könyve csak 1994-ben jelenhetett meg. Irodalomtörténészként, tanárként, íróként és magánemberként is sorskérdéseinkkel, valamint a fölösleges és igaztalan mítoszkeltés oszlatásával foglakozik. Szakmunkáit filológiai alaposság jellemzi.
1956-ban szerzett magyar szakos tanári diplomát a debreceni egyetemen, ahol 1959-ben doktorált. Az Adyról írt könyvével 1997-ben szerzett PhD fokozatot. Öt évig a Debreceni Egyetem Könyvtárában dolgozott, majd budapesti középiskolákban tanított. 1994-tól a Károli Gáspár Református Egyetemen mint docens oktatott.
Nyugdíjbavonulása után a Környezetvédelmi Minisztérium főosztályvezetője volt. 1953 óta jelennek meg irodalomtörténeti munkái és kritikái. 1995-ben megkapta a Táncsics Mihály Alapítvány ’Irodalmi Kritikusi Díj’-át. Az Írószövetség tagja.
Született: Nádudvaron, 1934. március 18-án
Könyvei:
Márai Sándor a magyarságról és a zsidóságról
Az emigráns Márai Sándor a magyarságról és önmagáról
Magasból a mélybe - Latinovits Zoltán levelei Beke Alberthez
Hatalom és szerep, Gyulai Pál az ember
Ady Endre és barátai új megvilágításban
Egy meghasonlott lelkű ember, a politikus Mikszáth
