A képek minősége egyáltalán nem mellékes. Ha rossz, akkor bosszantóbb lehet az olvasónak, mintha egyáltalán nem is lenne. Ha jó, akkor viszont jelentősen emelhet a könyv színvonalán.
Az ember vizuális lény. A képekben történő kifejezés különlegesen fontos élményt közvetít. Milyen legyen az a kép, amit a könyvünkben szeretnénk felhasználni?
A fénykép 300 dpi-s legyen. Dpi vagy dot per inch = pont per hüvelyk. Megadja, hogy 2,54 cm-en hány képpont legyen.
Képlet: Ha a tervezett kép valamely mérete X = 4 cm kellene, hogy legyen, akkor a felbontás mértékét az alábbi képlettel számolhatjuk:
Felbontás képpontszám = x / 2.54 * 300 adja. A példában
X = 4 cm, Felbontás képpontszám = 4 / 2,54 * 300 = 472.
Ha a kép álló mérete 6.44 cm, akkor az 761.
Így a képméret 472 x 761. Ettől persze pixelszinten el lehet térni, de ez a számított érték.
A fénykép ne tartalmazzon a tárgytól eltérő részleteket. Például ha egy híres ember képe kerülne be a könyvbe, akkor lehetőleg ne lógjon bele a képbe a szomszédos ember karja, lába, vagy például egy fölösleges villanyoszlop. A képkivágást úgy kell elvégezni, hogy a fénykép alakja is közelítsen az ideálishoz (lásd később) és minden érdemi részlet megmaradjon. Egy képből való kivágásra akár a Paint program is alkalmas (Windows felhasználók esetében).
Lehet álló, fekvő, négyzet alakú, lekerekített, köralakú.
Arckép portré: többnyire álló.
Több ember a képen: többnyire fekvő
A kép arányainál az úgynevezett aranymetszés szerinti képek - kivágás után is - szebb látványt nyújtanak, mint az ettől nagyon eltérőek. Az aranymetszés azt mondja, hogy a kép hosszabbik oldala legyen kb. 1,61-szerese a rövidebbik oldalnak. Ha tehát a kép rövidebbik oldala 4 cm, akkor a hosszabbik oldala legyen 6,44 cm vagy ahhoz közelítő nagyságú.
Természetesen az aranyszabályoktól mindig eltérést jelenthet a kép témája illetve a könyv alakja is. Például a pompeji múzeumpolc képe, ahol 10 megkövesedett emberi koponya fekszik egymás mellett lapos, széles képet indokol.
A fénykép méretét befolyásolja a meglévő kép pontjainak száma, továbbá a könyv formája, mérete is.
A fényképeket Wordben nem szabad elhelyezni, mert azok nyomdai előállításra csak nehézkesen alkalmazhatóak. A képeket ilyenkor külön kell mellékelni és azokat a szerzővel közösen elhelyezzük a tördelt kéziratban.
Kifutó fényképnek azt nevezzük, amikor a kép és az oldal széle megegyezik: a kép kifut a papírról. Ilyenkor abban az irányban, amerre kifut a kép a kép méretének 5 mm-rel nagyobbnak kell lennie.
A kifutó résznél figyelni kell arra, hogy ebbe az 5 mm-be ne essen olyan részlet, ami fontos, és a könyv vágásakor történő eltávolítása hátrányosan befolyásolná a képet. Ha a képet különben is kivágjuk egy nagyobb képből, akkor a kifutó oldal fele lehet tudni, hogy hogyan nézzen ki a kép. Ekkor ugyanis bele tudjuk számítani azt, hogy ott lesz az az 5 mm-es rész, amit majd a kész könyv körbevágásakor levágunk.
Ha a címlapon fotó van, akkor azt kétféle módon lehet elhelyezni:
Ha keretes a kép, nincs kérdés, a kép pixelszáma a keret fizikai méretéből könnyen kiszámítható.
Ha kifutó, akkor a fényképből a könyv méretre vágásakor három irányban (felül, a könyv nyitási oldalán és alul) 5-5 mm-t levágunk. Ez azt jelenti, hogy a könyv méreténél vízszintesen 5 mm-rel, függőlegesen 10 mm-rel nagyobb kép kell.
Ha a kép a gerincen keresztül a hátlapon is folytatódik és esetleg ott is eléri a könyv szélét, akkor ott is rá kell hagyni 5 mm-t a kép méretére. Ha a gerincen is átszalad a kép, annak méretét is bele kell számítani.
