Magyarok szovjet rabszolgaságban. Sára Sándor dokumentumfilmje tanulmányokkal.
A kötet szereplői nagyon eltérő sorsú emberek, akiket összeköt az, hogy a szovjet hatóságok a GULAG hírhedt táboraiban próbálták őket "átnevelni" a második világháború alatt és után. Katonák, leventeszolgálatosok mellett polgári személyek is voltak közöttük, mert ebben a háborúban nemcsak az ellenséges egyneruhát viselők számítottak ellenfélnek...
Mint Für Lajos előszavában olvashatjuk, a szovjet terror mit sem különbözött a fasiszta módszerektől. Itt is, ott is az emberek százezrei haltak meg ártatlanul. Mégsem lehetett sokáig a vörös fasizmusról beszélni, mert a történelmet mindig a győztesek írják. Hiába tudott a fejlett nyugat a sztálinista módszerekről, a sztálini diktatúráról, a II. Világháborús szövetségese ellen nem beszélhetett. Együtt harcoltak az antifasiszta összefogásban a náci Németország ellen, s egy volt szövetségestől ilyen aljasságot nem volt szabad állítani.
A könyvben megszólalnak:
Szakály Sándor, Lugossy László, Dr. Keveházi Ferenc, Kertész János, Soós Miklós, Rózsás János, Olofsson Károly Placid atya, Beleznay Rozália, Bondor Vilmos, Erdensohn Imréné Háy Magda, Szőke Gyula, Szállási Ernő, Végh Lászlóné, Végh László, Hódi Rezsó, Kilyén Károly, Irányi Béla, Várdy Huszár Ágnes és Stark Tamás.
Ízelítő:
Rózsás János elmondja, hogy őt a véletlen Szolzsenyicinnel hozta össze, s kettejük kapcsolata tartós barátsággá vált. Együtt éltek, együtt szenvedtek. Sokezren, Rózsás János és Szolzsenyicin. Rózsás János a filmben és a könyvben elmeséli, hogy miután Szolzsenyicin Gulag könyve világszenzáció lett, s megkapta érte az irodalmi Nobel díjat is, az oroszok tőle akartak mindenáron kipasszírozni egy ellen gulag kötetet. Olyan írást, amely a megrendelők elgondolása szerint arról szólt volna, hogy nem is volt olyan szörnyű az élet a szovjet haláltáborokban.
A könyvborító idézeteket Sütő András, Für Lajos, Szakály Sándor, Bondor Vilmos, Hódi Rezső, Olafsson Károly, Telkiné Melik Mária, Végh László, Rózsás János és Irányi Béla írták.
A Nehézsorsúak film ismertetőjét a http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=68731&i_city_id=3372&i_county_id=-1 oldalon találja meg.
„Jó lett volna, ha a „beszélő fejek" által mondottakat képekkel is alá lehetett volna támasztani. De nincsenek e képek, ellentétben a holokauszttal, melyről elég bő képanyag áll rendelkezésre. A KGB (szovjet titkosszolgálat) viszont gondoskodott róla, hogy a Gulagról ne maradjanak fenn képek. Pedig, míg a szöveg elszáll, a kép megmarad, és a szöveghez képest jelentős érzelmi mondanivalót tud közvetíteni. Fontos lenne, hogy azok, akik keveset tudnak róla, értesüljenek arról, mi történt, mert nagyon nagy a tájékozatlanság a kérdésben. És ebben a mai „nyugati" értelmiség is ludas, mert védték a kommunizmus, szocializmus gyakorlatát. Pedig azon nincs mit védeni." Sára Sándor a Magyar Katolikus Rádióban a „Nehézsorsúak" c. filmről.
Sára Sándor beszédes filmjei (Nehézsorsúak)
Népszabadság, 2005.05.14. Hovanyecz László
…az operatőr-rendezőt régóta foglalkoztatja a gulágra került magyarok sorsa. A 80-as évektől nagyszámú interjút készített a szovjet lágereket megjárt férfiakkal, illetve nőkkel. Most elővette régi felvételeit, egyiket-másikat kiegészítette, így állt össze a Nehézsorsúak című sorozat…
…alakjai a XX. század egyik nagy magyar szenvedéstörténetéről beszélnek. De nem azért, hogy gyűlöletet keltsenek, hanem azért, hogy emlékeztessenek a szenvedésre…
Kapcsolódó Linkek: Sára Sándor életrajza
