A Dogon mitológiát a Wikipédia: UFO: Dogonok eredetmondája c. alatt részletesen tárgyalja, mint első UFO jelenséget?
Sziriusz-enigma: így vonult be a csillagászat újkori történetébe és a modern mítoszkutatás területére az egyetemes emberi művelődéstörténet egyik legsajátosabb kérdőjele. Vajon mit rejtenek magukban a Mali fantasztikus vidékén, Bandiagara Mars-béli szikláin és a lábaiknál elterülő síkságon élő dogonok szóban és szimbolikus jelrendszerben is megfogalmazott mítoszai? Valamely fejlett földön kívüli civilizáció hírnökei jártak bolygónkon a ködbe vesző múltban, és a látogatás emlékei villannak fel a 60 évenként 7 éven át újabb és újabb faluban lezajló, bonyolult csillagászati ismeretekre teremtésvíziót ráhalmozó rítusláncolatban? Vagy pedig valóban oly távolba elnyúlhat a mítoszokba burkolt történeti emlékezet, hogy egy 12.000 évvel ezelőtt bekövetkezett szupernova robbanást képes közvetíteni a számunkra? És eközben egy különösen értékes hagyományos afrikai kultúra holdudvara is kiteljesedik?
E könyvben a szerző a csillagász szemével közeledik a tényekhez, és az áltudományosság alapján álló fantasztákkal szemben, akik többnyire még csak a kezükbe se vették az iskolateremtő francia etnológus, Marcel Griaule és munkatársai terepmunka dokumentációit (egyikük még azt sem átallotta bevallani, hogy nem tud franciául), a földön kívüli látogatók feltételezése helyett alapos elemzések nyomán a mítoszt visszahelyezi a mitológiába. Ezentúl pedig egyszerű ráérzéssel, mint vérbeli napfizikus, rámutat egy 1893-as nagyfogyatkozás nyugat-afrikai műszeres megfigyelésének enyhén gyanús körülményeire, illetve a dogonok európai kultúrával és a modern csillagászati ismeretekkel való érintkezésének lehetőségeire..
Kapcsolódik: Farkas Attila Márton: A dogon rejtély megoldása c. cikke; UFO.LAP.hu / Cikkek tanulmányok rovat
