A kortárs fiatalok között is nőnek az "öregek". Csak meg kell látni a kicsiben a nagyot. A nagylátás képességét a természet viszont kizárólag az olvasónak teremtette meg. 11 fiatal alkotó írását tartalmazza a kötet, melyek egytől-egyig egyéni hangú elbeszélések. Ezek a művek egy olyan korban születtek, amikor már-már lassan a médiák segítségével leszokunk az írás, illetve az olvasás élvezetéről. Nem tehetünk erről?! De igen, mert tudatosan keresnünk kell a szellemi és lelki táplálékot. Ez az antológia ehhez nyújt segítséget, elég csak kézbevenni!...
A műben megszólalnak:
Almássy Balázs
Arday Géza
Bartusz-Dobosi László
Borbély László
Czirák Dani
Erős Kinga
Görgényi Anna
Kövesdi László
Nagy András
Sóti Dezső
Zeél Miklós
Életrajzok (az Elbeszélések kötet végéről):
Almássy Balázs (1976)
Középiskolai Magyar-történelem tanár, PhD-dolgozatát irodalomtörténből írja. Szabadidejét sokhektáros somogyi tanyáján tölti legszívesebben.
Arday Géza (1973)
Tanár vagyok, vízöntő maradtam, makacs szoktam lenni, évekig minisztériumi tanácsos is lehettem (brrr!), sokat nevetek, sokat olvasok, irodalmat tanítottam, pár könyvem megjelent, a doktorimat kéne befejeznem. Csak azt csinálom, amihez kedvem van, ez ma luxus, de érek magamnak ennyit.
Bartusz-Dobosi László (Siófok, 1971)
Tanár, író, az Irodalmi Páholy kulturális folyóirat főszerkesztője. Jelenleg Pécsett él. Két történelmi témájú könyve jelent meg ezidáig, és számos versét és novelláját közölték már különféle irodalmi folyóiratok.
Borbély László (1968)
1992 óta hírlapíró, 2002-ben nemzetközi nagydíjat nyert Az antikvárius című novellával. Első regényét (Az utca napos oldalán) 2004-ben közölte folytatásokban a Lyukasóra folyóirat. Második regénye (A lándzsa Longinusa) létrejöttét ösztöndíjjal támogatta a Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága. Megjelent könyvei: A lándzsa Longinusa, Az utca napos oldalán, Hét Krajcár Kiadó, 2005, A rivaldától a vérpadig, Kairosz Kiadó, 2006, Kaszkadőr nélkül (portré Koncz Gáborról), Koncz Kulturális Kft, 2007, Bohóc vérben és vasban (életrajzi regény Dózsa Lászlóról), Kairosz Kiadó, 2007, Egy önveszélyes ember (portré Reviczky Gáborról), Kairosz Kiadó, 2007.
Czirák Dániel
1985. február 2-án születtem Budapesten. Jelenleg az ELTE művelődésszervező szak végzős hallgatója vagyok. Leginkább a színház, a szervezés, az irodalom és az idegennyelvek érdekelnek.
Erős Kinga (Brassó, 1977)
Budapesten él, a Magyar Napló szerkesztője. Írásai rendszeresen megjelennek az Irodalmi Jelen, Bárka, Magyar Napló, Új Könyvpiac, Kortárs és Hitel című folyóiratokban. Könyvbölcsőm címmel jelent meg kötete 2007-ben.
Görgényi Anna
Görgényi Annaként láttam meg a napvilágot 1982-ben. Jött pár ilyen-olyan év, aztán az ELTÉ-n kötöttem ki, magyar szakon, mivel az olvasáshoz jobban értettem mint bármi máshoz. Sapka Manci alakja egy ímél írása közben született meg valamikor 2006-ban, és azóta is bennem bújkál, talán kicsit azzá is váltam. Igazából lehet, hogy én vagyok Manci. De ez titok.
Kövesdi László
1967-ben születtem Budapesten. 1992-ben végeztem a Színház-és Filmművészeti főiskola színész szakán. Leginkább a kísérleti színházak, érdekelnek. Többször rendeztem, és pár gyermekeknek szánt színjátékot is írtam. Jelenleg a Tünetegyüttes-ben játszom. Ez az első publikációm, ami nyomtatásban megjelent.
Nagy András István (1974, Bp.)
Magyar és történelmi tanulmányok, illetve a média lavórjában és a levéltártudományokban történő megmártózás óta az értelmiség szűkülő állományának tartalék játékosaként funkcionál. Jó pár éve könyvtáros: hivatásos olvasó (tényleg létező szakma, becsszó). Nem ír, legfeljebb recenziókat - és blogol. Egy készülő antológia (blogterkonyv.blogter.hu) társszerkesztője.
Sóti Dezső
1973 óta próbálom megismerni a világot, s ahogy mind többet tapasztalok meg belőle, annál inkább érzem abszurdnak és szürreálisnak, s ez többnyire a novelláimban is lecsapódik. Érdeklődésem az utóbbi években egyre inkább az internacionális kapitalizmus és a tömeg(félre)tájékoztatásra épülő modern demokrácia kohéziójából kialakuló új világrend működése felé fordult. Megkísérlem a magam ironikus szemszögéből bemutatni, hogyan épül fel az önös érdekek által vezérelt egyének apró fogaskerekeiből ez a szörnyű gépezet.
Zeél Miklós (1963)
Amatőr táncosként kezdett el a jellem megnyilvánulásaival, ábrázolásával foglalkozni. Megfogta a személyiség, karakter adott eszközzel történő ábrázolásának lehetősége. Főfoglalkozásként kizárólag tudományos cikekkel foglalkozott. Írásai főleg angolul jelentek meg. Ez az első nyomtatott, gyerekeknek szóló meséje.
